A hatékony közös munka alapja többek között az egyértelmű kommunikáció.

Bár a szakdolgozó-konzulensi viszony elveit a téma egyeztetésekor és a konzultációs lap aláírásakor szóban tisztázni szoktuk, talán nem árt ezek egy részét írásban is rögzíteni.

0. Szeretem a szakdolgozati konzultációkat. Amellett, hogy számos új ötletet hallok a hallgatóktól, megismerem a gondolkodásmódjukat, sokat tanulok tőlük, kifejezetten élvezem egy-egy új munka megszületésének fázisait kísérni, szeretem látni, ahogy egy kezdetben kiforratlan gondolatból kidolgozott tudományos írás lesz, és nagy-nagy öröm egy közös ötletelésből alakuló munka elkészülte.

Hogy ez a közös munka valóban élvezetes legyen, érdemes az elkezdése előtt egy-két dolgot megfontolni:

Szervezési tanácsok:

1. A szakdolgozat elkészítése együttműködés eredménye, de a munka mégiscsak a végzős hallgatóé. A konzulens nem fogja a témát kitalálni, nem fog készre rágott szakirodalmat adni, főképpen nem a dolgozatot megírni – ajánlásokat, továbbmutató ötleteket, tippeket, szakirodalmi iránymutatást viszont igen.

2. Segítek az időbeosztás megtervezésében, de senkit nem fogok sürgetni. Ha utolsó pillanatra hagyja a szakdolgozó a munkát, az ő felelőssége, az ő idegessége – és mivel minden félévben sok szakdolgozóm van (a számos egyéb feladatom mellett), a leadási határidő előtt pedig sűrűsödnek a teendők, a késő-halogató értelemszerűen sokkal kevesebb segítségre számíthat.

3. Hogy takarékoskodjunk egymás idejével, és megkíméljem a hallgatókat a hosszas várakozástól, minden szakdolgozótól e-mailes bejelentkezést kérek a fogadóórára. További segítség lehet, ha az e-mailben nagyon röviden azt is leírják, miről lesz, miről legyen szó a konzultáción.

4. Ez nem rugalmas szabály, tudom, de szemkímélő kérés. Mivel egyébként rengeteget olvasok gépen, elektronikusan, az elkészült szövegrészeket nyomtatva kérem ellenőrzésre leadni. Ezzel nem kell személyesen megkeresni-megvárni, az intézeti titkárságon található fachomban letehető az anyag. Minden szöveg ellenőrzésére kérek szöveghossztól függően egy-két-három napot (teljes dolgozatéra legalább egy hetet), a reggel leadott szövegre aznap délután nem tudok érdemben reagálni. (A nyelvi adatokat, példákat, anyagokat célszerű a konzultációra is elhozni, így konkrétumokról is tudunk beszélni.)

5. Ha e-mailben keresnek: majdhogynem 24/7-ben online vagyok, de egyben ember is. Ha az este 11-kor küldött levélre másnap reggel 8-ig nem válaszolok, akkor még nem kell az eltűnésemet bejelenteni. (Persze azon sem kell meglepődni, ha éjjel háromkor jön válasz, mert éppen dolgozom.) Ha egy héten belül nem válaszolnék, célszerű az e-mailt még egyszer elküldeni.

6. Ha egy szakdolgozó munkáját a leadás hetében hozza először elolvasásra, nem tudom felelősséggel aláírni a konzultációs lapot (ismeretlen munkához nem adhatom a nevemet). A leadás előtti éjszaka nem olvasok el dolgozatokat (mivel ekkor már érdemleges javításokat úgysem lehet végezni).

Tartalmi(bb) tanácsok:

7. A témaválasztásról: Olyan témát válasszanak, amellyel tudnak és akarnak 3-6-9-12 hónapig foglalkozni (témaötletek). Jó, ha van hozzá szakirodalom, de ne legyen „lerágott csont”. Fogalmazzanak meg egy-két-három kérdést, amelyet a témáról ki akarnak deríteni („amit az anyagnak fel akarnak tenni”). Ha ilyen nincs, nem jó a témaválasztás, akkor tovább kell kutakodni. Az a jó kérdés, amelyre megfelelő módszerekkel található valamilyen válasz is.

8. Mivel a címet a dolgozat benyújtása előtt bő egy évvel le kell adni, célszerű általánosabb címet választani, amely a teljes dolgozat elkészültekor alcímmel pontosítható.

Formai tanácsok:

9. A hivatkozási ajánlás, helyesírási és formázási tanácsok pdf-ben.

10. Az absztraktról.

11. Hasznos kifejezések, a fehérpapír-frász ellen. 

Továbbiak személyesen, testre- és témára szabva.

A listát a tapasztalaton kívül ez a gyűjtemény is motiválta: Chris Blattman weboldala.