Japán kardkészítés

A kardkovácsolás Japánban még ma is legalább annyira szertartás, mint munka. A munkafolyamat első fázisa a mester rituális megtisztulása. Ez fizikai és spirituális természetű. A fizikai megtisztulás nem kis próbatételt jelent; meghatározott számú vödör hideg vizet öntenek a testére a szabad ég alatt, függetlenül az időjárási viszonyoktól. A lelkét imával tisztítja meg, ha szükségét érzi, imára a munka során a későbbiekben is sort keríthet. A mester hagyományosan fehér ruhában dolgozik, mely a tisztaságot jelképezi. Nők számára a kovácsműhely tiltott terület, hisz a rendszeres menstruáció a tisztátlanság megnyilvánulása.
Az idők során számos, néha egészen képtelen elképzelés született arról, hogy miféle rejtelmes dolgokat művelnek a japán kardkovácsok, hogy pengéik kivételes képességűek legyenek. Az eljárás ma már meglehetősen jól ismert, hála egyrészt a fémtani ismeretek fejlődésének, másrészt annak, hogy a ma is hagyományos módszerek szerint dolgozó mesterek hajlandóak megengedni, hogy mások is belepillanthassanak munkájuk menetébe. Egy jó kard készítése igencsak nehéz feladat, hiszen harc közben rendkívül sokféle és erőteljes behatás éri az acélt, a terhelések elviseléséhez pedig a pengének sokféle képességgel kell rendelkeznie. Ezek közül a három talán legfontosabb: a kard legyen erős, hajlékony és könnyű. Erős, mert át kell hatolnia páncélon, húson, csonton; hajlékony, mert ami nem hajlik, az törik; és könnyű, hiszen ahogy azt egy idős szamuráj summázta, ő a harcban megfáradt ember számára teher a súlyos fegyver, valamint a könnyebb fegyver jelentősen növeli a támadási sebességet. Ezekre a problémákra jelentett választ a damasztozás. (Az eljárás egyébiránt egy arab városról kapta a nevét.) A módszer lényege az, hogy a kovács egy acél tönköt laposra kalapál, majd kettéhajtja és a két réteget egymásra fektetve újra összekalapálja. A műveletet újra meg újra megismételték. A mesterek határtalan türelmét jelzi, hogy egy kiváló minőségű kardban akár több tízezer ilyen réteg is lehet. Ilyenformán egyetlen penge elkészítése is igen hosszú ideig tartott és rengeteg ráfordított munkát és figyelemösszpontosítást igényelt. Ráadásul a mércét is igen magasra helyezték, a pengének tényleg tökéletesnek kellett lennie ahhoz, hogy a mester is annak nyilvánítsa. Így aztán a középkor kardkészítői nem bizonyultak túlzottan termékenynek, legnevesebbjeik egyes becslések szerint életük során összesen harminc-negyven kardot kovácsoltak. Persze ennél jóval több fegyver készült, de az átlagos harcos kénytelen volt beérni átlagos minőségű, olcsó pengével. A csúcsminőségűek viszont horribilis összegekbe kerültek, és e tekintetben a helyzet a mai napig sem változott. Egy mostani kardkovács keze alól kikerülő mesterműért a vevők dollár tízezreket hajlandók fizetni. A régmúlt idők szamurájai átlagon felüli harci teljesítményt vártak el fegyverüktől. Így aztán kialakult egy hátborzongató szokás a frissen készült kardok képességeinek tesztelésére: mivel a fegyvert alapvetően emberi életek kioltására használták, próbára is emberi testeken került sor, mégpedig kivégzett bűnözők holttestein. Ezeket a testeket egyszerűen vágófának nevezték. A fej levágását amolyan alap próbatételnek tekintették. Ha egy csúcsminőségűként felkínált kard nem volt képes erre egyetlen sima vágással, könnyen rásütötték, hogy haszontalan holmi. Jónak akkor fogadtak el egy pengét, ha ketté tudott hasítani egy felnőtt férfitestet. Egy kiváló besorolású fegyvernek háromszor ennyire is képesnek kellett lennie, azaz három egymásra fektetett testen is át kellett hatolni. A kard áramvonalas alakja és súlya azt is lehetővé tette továbbá a forgatójának, hogy könnyedén használhassák harc közben a Karumidzsutszu művészetét, vagyis, hogy fantasztikus ugrásokat és akrobatikus mutatványokat legyenek képesek végrehajtani. Sőt, a legnagyobb pengemesterekről úgy hírlett, hogy már a kardjuk kirántásakor képesek voltak halálos sebet ejteni a Dzsandzsutszu, vagyis a kardrántás tudományával. A legtöbb szamuráj egyszerre két kardot is birtokolt, egy hosszú és egy rövid kardot, a Katanat, és a nála jóval kisebb Wakizasit, azonban csak az igazi harcművészek bírták elsajátítani a Ni-to-Kendzsutszut, az egyszerre két karddal történő harcot.

1. Válaszolj a kérdésekre!

a) Melyik városról kaphatta a nevét a damasztozás?

         .......................................................................................................................................

b) Mi a japán szamuráj kard három legfontosabb tulajdonsága?

         .......................................................................................................................................

c) Mit jelentenek az alábbi fogalmak:

Dzsadzsutszu:

Karumidzsutszu:

Ni-to-Kendzsutszu:

Katana:

d) Mit kell tenned a szöveg alapján első lépésben, ha kardot szeretnél kovácsolni?

         .......................................................................................................................................

e) Válaszolj egy szóban! Milyennek kellett lennie a pengének?

         .......................................................................................................................................

f) Mennyit érhet manapság egy szamuráj kard?

         .......................................................................................................................................

g) Mi volt a legalapvetőbb próba a kard tesztelésénél?

         .......................................................................................................................................

h) Miért készítettek a mesterek aránylag kevés kardot?

         .......................................................................................................................................

2. Hogyan írnád másképp? Próbálj minden szót kicserélni a mondatban!

a) A csúcsminőségűek viszont horribilis összegekbe kerültek.

        ........................................................................................................................................

b) Az eljárás ma már meglehetősen jól ismert.

        ........................................................................................................................................

c) A mesterek határtalan türelmét jelzi.

        ........................................................................................................................................

3. Foglald össze a szöveget legfeljebb öt mondatban!

4. Mondjátok el a szöveg tartalmát úgy, mintha

a) szerelmesek lennétek a témába.

b) egy film jeleneteit idéznétek fel.

c) viccelődnétek.

d) japán akcentussal, mintha egy kovácsmester lennétek.

e) a híradóban érdekes hírként adnátok elő.

f) mintha most terveznétek egy új kard kovácsolásának lépéseit.