Keats művének variánsai:

Óda a kaktuszhoz

Tíz éve már, hogy velem vagy,
hűségesen gubbasztasz párkányomon.
Tüskéidet már mind ujjamnak adtad,
s tested hanyatlik össze szárazon.

Hónapok óta, hogy nem öntöztelek,
és napfény se éri testedet nagyon,
de te mindig élsz még, mert szeretsz,
míg gyarapszik a kosz az ablakon.

Bár azt se érdemlem, hogy megbökj,
gondatlan gazdád nem oly mostoha,
mint a távoli kegyetlen forró égöv,
és ez ódát vigaszul írja számodra.

(Kenyeres-Gyulassy Kinga)

Óda egy plüss vízilóhoz

Óh te gyönyörű víziló,
Mily édesen kacsintsz a magasból.
Már érzem, összetartozunk,
Most mégis távozom gazul.
Hazaérvén mégis a kanapén vársz,
Micsoda édes látvány.
Minden gondunk, bajunk közös,
S a szomorúság többé nem gyötör.

(Petróczi Andrea)

Óda egy gitárhoz

Gitárom, nejlonhúrjaid dallamot hányszor zengtek,
Mennyi hamis hang, mely elhagyta tested,
Ujjaim futkároztak rajtad, miként a csend,
Mely minden zaj közül mégiscsak a legszebb...

(Kocsis József László)

Óda a kispárnámhoz

Ó, emlékek emléke,
száll most a fejembe!
Szeretett kispárnám képe,
mi elkísért egész életemben.
Sok örömöm forrása,
átpihent éjszakák nyugalma,
maradj meg örökre számomra!

(Horváth Brigitta)

Pintye Bernadett feladata