1. A kártyákon valamilyen információ olvasható az egyik korstílusról.

Találjátok ki, melyik korstílus jellemzőjét kaptátok meg. Ennek megfelelően alakítsatok négy csoportot!

reneszánsz „kártyák”:

XIV–XVI. SZÁZAD

„ÚJJÁSZÜLETÉS”

HUMANIZMUS

POLGÁRSÁG MEGSZÜLETÉSE

barokk „kártyák”:

XVI–XVIII. SZÁZAD

MONUMENTALITÁS

MOZGALMASSÁG

klasszicizmus „kártyák”:

XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELE – XIX. SZÁZAD KÖZEPE

RACIONALIZMUS

LETISZTULT FORMÁK

romantika „kártyák”:

XVIII. SZ. VÉGE – XIX. SZ. UTOLSÓ HARMADA

MŰFAJKEVEREDÉS

LIRIZÁLÓDÁS

2. Minden csoport kap egy borítékot, amelyben alkotók nevei találhatók.

Helyezzétek el egy „idővonalon” az alkotókat aszerint, hogy melyik korstílusban alkottak!

reneszánsz alkotók: Michelangelo, Da Vinci, Raffaello, Tiziano, Botticelli, Boccaccio, Petrarca, Chaucer, Shakespeare, Morus Tamás, Balassi Bálint, Janus Pannonius, Bornemisza Péter

barokk alkotók: Bernini, Caravaggio, Rembrandt, Mányoki Ádám, Vivaldi, Bach, Händel, Milton, Tasso, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós

klasszicista alkotók: Antonio Canova, Pollack Mihály, Mozart, Beethoven, Haydn, Goethe, Schiller, Corneille, Racine, Csokonai, Berzsenyi, Kazinczy

romantikus alkotók: Goya, Delacroix, W. Turner, Schubert, Csajkovszkij, Liszt Ferenc, Keats, Shelley, Byron, Coleridge, Wordsworth, Hugo, Puskin, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai

3. Olvassátok el a szövegeket! Döntsétek el, milyen korstílusban keletkeztek! Ki a szerző, mi a mű címe? Mutassátok be az adott korstílus jellemzőit a szövegen!

1. szövegrészlet (Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki – reneszánsz)

Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled isten áldomása.

Én drágalátos palotám,
Jóillatú piros rózsám,
Gyönyerő szép kis violám,
Élj sokáig, szép Júliám!
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj életem reménye!

Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvez légy, én fejedelmem!

2. szövegrészlet (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - barokk)

Én az ki azelőtt iffiu elmével
Játszottam szerelemnek édes versével,
Küszködtem Viola kegyetlenségével:
Mastan immár Mársnak hangassabb versével

Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát Ki meg merte várni, Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Europa rettegte szablyáját.

Musa! te, ki nem rothadó zöld laurusbul
Viseled koszorudat, sem gyönge ágbul,
Hanem fényes mennyei szent csillagokbul,
Van kötve koronád holdbol és szép napbul;

Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat,
Az ki örökkén volt, s imádod fiadat
Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat:
Szentséges királyné! hivom irgalmadat.

3. szövegrészlet (Berzsenyi Dániel: A közelítő tél – klasszicizmus)

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.

4. szöveg (Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala – romantika)

Hol van a hon, melynek Árpád vére
Győzelemben csorga szent földére,
Mely nevével hév szerelmet gyújt;
S messze képét bújdosó magzatja,
Még Kalypso keblén is siratja,
S kart feléje búsan vágyva nyújt?
Itt van a hon, ah nem mint a régi,
Pusztaságban nyúlnak el vidéki,
Többé nem győzelmek honja már;
Elhamvadt a magzat hő szerelme,
Nincs magasra vívó szenvedelme,
Jégkebelben fásult szívet zár.

Hol van a bérc, és a vár fölette,
Szondi melynek sáncait védlette,
Tékozolva híven életét;
Honnan a hír felszáll, s arculatja
Lángsugárit távol ragyogtatja,
S fényt a késő századokra vét?

Itt van a bérc, s omladék fölette,
Mely a hőst és hírét eltemette,
Bús feledség hamván, s néma hant;
Völgyben űl a gyáva kor s határa
Szűk köréből őse saslakára
Szédeleg ha néha felpillant.

4. A csoportok egy-egy témát kapnak, majd hat perc alatt szöveget kell alkotniuk az adott témában a saját korstílusuknak megfelelően.

1. Egy átlagos reggelem

2. Várakozás a buszra

3. Lemerült a telefonom

4. Facebook-bejegyzés a nap végén