Új cikkem jelent meg: összeesküvés-elméletek, koronavírus-járvány és mémek témában, Fertőző összeesküvés-elméletek. A koronavírus körüli konteók mint mémek címmel.

A szöveg összefoglalása magyarul: 

Az összeesküvés-elméletek egy − összetartozó vagy összefüggés nélküli − eseménysort rendszerint jelentős befolyással bíró emberek rossz szándékú tevékenységéhez kötnek. A konspirációs elméletek, az ún. konteók valójában cáfolhatatlanok, mivel aszimmetrikusan kezelik az érvelésük mellett és az az ellen szóló bizonyítékokat: az alátámasztó bizonyítékokat minden további nélkül elfogadják, de az ellenük szólókról azt állítják, hogy azok félrevezetőek, az elmélet tagadása révén megtévesztőek vagy akár nem tudományosak. Széles körű terjedésüket a kulturális epidemiológia három okkal magyarázza: 1. az intuitív vonzerővel (azoknak a nézeteknek van legnagyobb esélyük a népszerűvé válásra, amelyek megfelelnek az intuitív, nem tudatos, automatikus, spontán elvárásainknak); 2. a „tudomány mimikrijével" (a tudomány módszertanát, nyelvhasználatát és intézményrendszerét utánozzák); illetve 3. a kritikára való immunitással (ellenállóak az empirikus bizonyítékokkal szemben). A tanulmány az új, 2019–2020-as koronavírussal kapcsolatban az online médiában terjedő összeesküvés-elméleteket vizsgálja, két szempontból: a konteókat mint a kulturális epidemiológia egységeiként kezelt mémeket elemzi, majd a konteókat kritikusan kezelő, 2020-as internetes mémekből mutat be egy válogatást.

Abstract in English 

Contagious conspiracy theories: Coronavirus theories as memes
Veszelszki, Ágnes

Conspiracy theories attribute a series of events, whether they are interrelated or otherwise, to some malignant activity of usually influential people. Such theories are actually irrefutable since they treat evidence supporting and undermining their arguments in an asymmetrical manner: they accept supporting evidence without further ado but they claim that contrary pieces of evidence are misleading, deceptive, or even unscientific. Cultural epidemiology accounts for their widespread acceptance by three reasons: first, their intuitive appeal (claims that fulfil our intuitive, non-conscious, automatic and spontaneous expectations have the most chance of becoming popular); second, the mimicry of scientific statements (they appear to
employ scientific methods, language, and system of institutions), and third, their immunity to criticism (they defy any empirical evidence). The paper studies conspiracy theories that spread in the online media with respect to the coronavirus pandemic of 2019–2020 in two respects: it analyses such theories as memes, treating the latter as units of cultural epidemiology, and then it presents a selection of internet memes from 2020 that treat conspiracy theories in a critical perspective.

Keywords: conspiracy theory, memetics, internet meme, pseudoscience, coronavirus pandemic

A cikk pontos hivatkozása:

Veszelszki Ágnes 2021: Fertőző összeesküvés-elméletek. A koronavírus körüli konteók mint mémek. Magyar Nyelvőr 145: 16–31. DOI: 10.38143/Nyr.2021.1.16