A szótól a szövegig (konferenciakötet)
2012. június 25. hétfő, 20:37

Bárdosi Vilmos (szerk.)

Az MTA Modern Filológiai Társaság 2011-es konferenciájának előadásaiból összeállított kötet

Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2012.

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

BEVEZETŐ 7

ALBERT SÁNDOR: „A fordítást módosítottam (A ford.)” – Adalékok a fordítás etikájához 9

BALÁZS GÉZA: Az álmok nyelvi képe 17

BAŃCZEROWSKI JANUSZ: A szöveg és a metaszöveg 25

BÁRDOSI VILMOS: A szótól a szólásig – Gondolatok egy új típusú szótárról 31

BENŐ ATTILA: Modális érték és fordítás 41

DZIEWOŃSKA-KISS DOROTA: A halál perszonifikációja és animizációja a magyar és a lengyel nyelvben 51

FRANK TIBOR: A filológiai nyelv és eszköztár nemzetközi egységesülése és hazai helyzete 59

GADÁNYI KÁROLY: Pável Ágoston, az igaz tanár 67

GAZDAG VILMOS: Másodnyelvi elemek a kárpátaljai Beregvidék magyar lakosságának nyelvhasználatában 75

GÓSY MÁRIA: Szóismétlések a funkció és a beszédtípus függvényében 87

GYARMATHY DOROTTYA: Rejtett és felszíni monitorozás a spontán beszédben 99

HETÉNYI ZSUZSA: A szótól a betűig – Literátus litera-túra a transzlációban és transzliterációban (Nabokov szinesztetikus és többnyelvű szövegei) 109

JÁSZAY LÁSZLÓ: A cselekvésaktusok közötti időintervallum mint aspektuális tényező 115

JEREMIÁS ÉVA: Giovanni Baptista Podestà (1625–1698) udvari tolmács és általános nyelvész 121

KÁROLY KRISZTINA: A topikszerkezet szerepe a sajtófordításban 129

KESZLER BORBÁLA: Horrorisztikus és „illetlen” kifejezések a régi orvosi receptekben 139

KISS JENŐ: Szaknyelvi lexikai bővülés – és néhány kérdés 147

KLAUDY KINGA: Szószintű műveletek szövegszintű hatása a fordításban 153

L. CSENGŐDI ÁGNES: A terminológiák kialakulása – Hasonlóságok a cseh, a szlovák és a magyar szaknyelvekben 161

LUKÁCS ISTVÁN: Infinitívuszok inváziója – A krležai szöveguniverzum egy „diszkrét bája” 167

MÁRKUS ANDREA: „Új” déli szláv irodalmi nyelvek 173

MARÓTH MIKLÓS: Az iszlám ismerete a mai világban – Társadalomtudomány vagy filológia? 179

NYOMÁRKAY ISTVÁN: Irodalmi mű és közönség 187

PÁL DÁNIEL LEVENTE: Szövegparadigmák – vektorok, hálózatok, önhasonló alakzatok 193

PAPP ANDREA – VIHAR JUDIT: Az irodalom napszámosai – Ki kicsoda a magyar műfordításban? 201

PÁTROVICS PÉTER: Az igeaspektus képe az anyanyelvű és a nem anyanyelvű nyelvhasználóknál – Lehetséges-e a nagy aspektuselmélet? 207

SÁROSDYNÉ SZABÓ JUDIT: Az interkulturális kommunikatív kompetencia fejlesztésének lehetőségei 215

SZABÓ LUCA: Stíluskülönbségek – J. M. Barrie: Pán Péter és magyar fordításai 221

SZIJJ ILDIKÓ: Főnévi igenév felszólító funkcióban az iberoromán nyelvekben 229

TORMA KATALIN: Sir William Jones Hafez-fordításai 237

TULTZ KATALIN: Neologizmusok (amerikanizmusok és anglicizmusok) a mai orosz beszélt nyelvben egy szociolingvisztikai felmérés tükrében 247

VESZELSZKI ÁGNES: A netszótól a netszövegig 253

VIG ISTVÁN: Pesti Gábor szótárának előzményei 261

ZACHAR VIKTOR: A fordító minimális erőfeszítése – Vélt vagy valós probléma? 269

ZOLTÁN ANDRÁS: A szláv denazalizáció a magyar szavak tükrében 277

 

 

BEVEZETŐ

„A szótól a szövegig”. Ezzel a címmel rendezte a Modern Filológiai Társaság 2011. évi konferenciáját. Az évente ismétlődő találkozások alkalmat nyújtanak új kutatási eredmények közlésére, a munka folyamán adódó, közérdeklődésre is számot tartható problémák felvetésére, valamint – nem utolsósorban – személyes találkozásra is. A konferenciák témáját a választmány úgy igyekszik kijelölni, hogy a filológia egységének megfelelően nyelvészek és irodalmárok egyaránt szót kaphassanak. E fő szempont mellett Társaságunk, egyben természetesen találkozásaink másik célja a tudományos utánpótlást képező felsőbb éves és PhD-hallgatók nyilvánosság előtti szereplésének biztosítása. Igyekszünk munkánkat népszerűsíteni is; ennek jegyében hirdettük meg a netszópályázatot, azaz a modern technika „termelte” új kifejezések gyűjtését, amely a hallgatók széles körében élénk érdeklődést váltott ki. A felkért zsűri által legjobbnak ítélt pályázatok jutalmazására is sor került.

Az elhangzott előadások, amint azt a kötetbe csupán futólag belepillantó érdeklődő is érzékelni fogja, sokszínűségükben és megközelítési módjuk különböző volta ellenére is több tematikus egységbe sorolhatók. Ezek a következők: általános filológiai témák, frazeológia, fordítástudomány és fordítási gyakorlat, oktatás és konkrét szövegelemzések. Mindezeken a főbb tematikus egységeken kívül hallhattunk szinte kuriózumszámba menő témákról, például a régi magyar orvosi receptekben előforduló horrorisztikus szavakról, egy 17. századi udvari tolmács és nyelvész munkásságáról, a kárpátaljai magyar lakosság nyelvhasználatáról, hogy csupán néhányat említsünk.

Tizenegy doktorandusz, illetve éppen védés előtt vagy után álló PhD-hallgatónak biztosítottunk – előadásaik lektorálása után – szereplési lehetőséget.

Most, hogy kötetünket a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően közreadjuk, köszönettel tartozunk Bárdosi Vilmos professzor úrnak a szerkesztés nehéz munkájának avatott elvégzéséért, Veszelszki Ágnesnek a szervezésben és a netszópályázat meghirdetésében és elbírálásában való közreműködéséért, és – természetesen – Papp Andrea docens asszonynak, Társaságunk főtitkárának és Nagy Sándor titkárunknak áldozatos munkájáért.

 

Budapest, 2012. március hó 1-jén

 

Nyomárkay István

Az MTA Modern Filológiai Társaságának elnöke

 

 

Keresés

Google-ajánlat